A macskák nevében

 „Macska mindenképpen kell. Ha nem lehet hosszú hajam, meg más örömem, macskám azért lehet.” (Ernest Hemingway)

Házi kedvenc, szabad, független, különc négylábú. Hasznos, haszontalan, szerethető, utálható. Gyakran találkozhatunk velük az irodalomban, a mesékben, a zenében, a színházban, a táncban. A macska, akinek több, esetenként hét vagy kilenc élete is van, sokaknak szolgált múzsaként, mint például Hemingway, Kosztolányi, Örkény, T.S. Eliot, Csajkovszkij, Rossini, Fauré, Scarlatti... Tánc és költészet egy előadásban, a macskáról és emberről, a függetlenségről, a szabadságról, a macska-ember kapcsolatáról, ismert és kevésbé ismert írók, költők, műveinek felhasználásával. A macskák titokzatosak, rejtélyesek. A macskák pont olyanok, mint mi, emberek. Macskatípusok a teljesség igénye nélkül: városi macskák, falusi macskák, gyári macskák, kóbor vagy utazó macskák, a szomszéd macskái, vegetáriánus macskák, rajzfilm macskák stb.

Előadók: Bakonyi Jusztina, Cseh Hajnalka, Guzmics Petra, Oláh Dóra, Seres Enikő, Stubnya Béla, Szeles Ildikó

Zene: DJ ER
Fény: Payer Ferenc
Hang: Mag Viktor Vuki
Jelmez: Dömök Edina
Koreográfus: Mándy Ildikó és a Társulat

Rendező: Mándy Ildikó, Harangozó Gyula-díjas

Külön köszönet: Nemzeti Táncszínház, Dusa Gábor, Mozdulatművészek Háza, Fenyves Márk, Pálosi István, Dömök Edina

Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Táncszínház, Orkesztika Alapítvány, Kontakt Táncért Alapítvány