Műfajkortárs
Felvonások száma1
Időtartam70
Juronics Tamás gondolatai a Credo című táncjáték kapcsán
A darab jobb megértéséhez szeretnék pár mondatban segíteni azzal, hogy elmondom a szerkesztés logikáját, a szereplők kapcsolódásait.
Kiindulópont:
A mű középpontjában egy nagyon fontos probléma áll, a transzgenerációs traumák megélésének, megismerésének és feldolgozásának kérdése. Családunk tragédiái bennünk élnek, alakítják személyiségünket, meghatározzák a gyermekeinkkel való viszonyunkat. Az ezekkel való tudatos foglalkozás, ezek feloldása nagyban segítheti sorsunkra való saját befolyásunkat. A 20. század családtörténetei tele vannak titkokkal, ki nem beszélt drámákkal, fel nem oldott traumákkal. Az elhallgatás, a magunkba rejtés, az elfojtás volt az egyetlen ismert lehetőség a társadalmi konvencióktól, a közösségi megbélyegzéstől való félelem okán. A mostani generációk ugyanakkor máig cipelik az ezzel járó pszichés terheket, fel sem fogva, hogy tudatalatti reflexeik nem belőlük fakadnak, esetleges hibáikért, kapcsolati nehézségeikért nem csak ők a felelősek.
Egy alkotó művész számára ezek feloldásának legfőbb lehetősége, ha szembenéz múltjának árnyaival, és az így kimondott sérüléseket elfogadva alkotásának alanyává teszi őket. Egyfajta családállítás, mely segíthet szembenézni a múltban érezhető (ismert vagy feltáratlan) eseményekkel, traumákkal, ezáltal felismerve, hogy viselkedésünkben mennyi mintát követő motívum van, melyektől a felismerés által megszabadulhatunk talán, és a saját életünket élhetjük.
A mű szerkezete:
Négy idősíkon játszódik a darab, de egy térben, az idősíkokat ezáltal néha egyszerre megjelenítve a színpadon. Egy család négy generációja jelenik meg, mindegyik a maga fiatal korában, leginkább egy esemény kapcsán ábrázolva, ez pedig a FOGANTATÁS szent pillanata. A jelent a fiatal művészférfi képviseli, akinek megjelennek női felmenői egészen a dédanyjáig. A három fiatal nő traumatikus helyzeteit láthatjuk szakaszokban ábrázolva. A traumák formálják a következő generációk párkapcsolati és gyermekáldással összefüggő működését, ezért érdemes utólag is visszagondolni az egyéni történetek alakulásának miértjeire, az adott karakter viselkedésének okaira.
A négy ember életszakaszának megismerése után egy zárótétel következik Arvo Part Credo című csodálatos, megrendítő erejű művére. A fiatal férfi szembenézése a múlt szellemeivel, az ő létüknek elfogadása, a mélyebb szellemi léttel való együttélés csodájának átérzése, és az ezáltal való lelki felszabadulás megélése, mely egyben az alkotás kiindulópontja is számára. Mindeközben a fogantatás szentségének megtapasztalásával igaz hitének megszületése.
„De jó lenne jónak lenni,
a nagy Istent megkeresni,
a lábához kuporodni,
és az Igét befogadni.”
(Juhász Magda)
Hinni, vagy nem hinni. Ez nem rajtunk áll. Nem mi választjuk Istent. Isten választ minket.
Arvo Pärt, a népszerű észt zeneszerző művészete elválaszthatatlan hitétől. „A vallás irányítja életünk minden folyamatát, még ha nem is tudunk róla. Az igaz, hogy a vallás rendkívül fontos szerepet játszik a zenémben, azt azonban nem tudnám elmagyarázni, hogy ez valójában hogyan működik.”
A Credo-t 1968. november 16-án mutatták be Tallinban. A mű Pärt karrierjének legfontosabb és legdrámaiabb kollázs darabja. Disszonancia és lárma uralja aschonbergi értelemben vett expresszionizmus jegyében. A hatás nem is maradt el, az esemény szenzációs volt, a nézők azonnal újabb előadást követeltek, ám nem sokkal később a Credo-t betiltották. Az alkotót a kultúrpolitika a Szovjetunió legveszedelmesebb komponistájává nyilvánította. 1980-ban hagyta el hazáját családjával együtt; először Bécsbe, majd Nyugat-Berlinbe költözött. Elsősorban egyházzenei műveket ír; 2005-ben Európai Egyházzene Díjjal értékelték munkásságát, 2014-ben Grammy-díjat kapott.
Judit, szolgáló: Claudia Elvetico
Judit titkolt szeretője: Hegedűs Tamás
A szerető felesége: Wéninger Dalma
Mária, Judit lánya: Takács Zsófia
Német katona: Czár Gergely
Mária későbbi férje: Kiss Róbert
Anna, Mária lánya: Szigyártó Szandra
Anna férje: Vincze Lotár
Péter, Anna fia: Aradi Zsolt
Péter szerelme: Kovács Enikő
Párkák: Bocsi Petra - Nier Janka - Bacsó Gabriella
Zene: Arvo Pӓrt, Johann Sebastian Bach, Frédérich Chopin, Födő Sándor
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Jelmez asszisztens: Vági Holka
Díszlet: Tóth Kázmér
Díszlet kivitelezés: Scabello
Fény: Stadler Ferenc
Koreográfia: Juronics Tamás
Művészeti vezető: Juronics Tamás
Igazgató: Pataki András
Támogatók: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Nemzeti Színház, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, BMW – C-mobil Szeged, Novotel Hotel – Szeged, CE Glass Company, Cool Service – Szeged, Busz Travel – Császár József, Hétkávézó, Noé Egészségközpont, Palánta Salátabár – Szeged, Kortárs Balettért Alapítvány
Médiatámogatók: Rádió88, Marie Claire, Táncélet.hu, Táncművészet, Délmagyarország
Az online előadás szerzői jogok miatt csak magyarországi IP címről tekinthető meg!
Az online előadás megtekintése regisztrációhoz kötött:
http://www.tancszinhaz.hu/jegyregisztracio_menete
A jegyregisztráció az online vetítésekre a vetítés napján 20.30-ig lehetséges.