
A London City Ballet a Sadler?s Wells egykori állandó társulata volt.
Mit jelent az együttes identitása szempontjából ez az örökség, és miben más a mai London City Ballet, mint az egykori?
A London City Ballet volt az 1980-90-es években az egykori állandó társulat, és kiemelt célja volt, hogy a fővárosokon kívül is turnéztassa előadásait, és olyan közösségekhez is eljuttassa a balettet, amelyeknek ritkábban adódik lehetőségük élő tánc- és színházi előadásokat látni. Ez a megközelítés fontos volt számomra, és egy olyan identitást jelentett, amelyet meg szerettem volna tartani, miközben a repertoárt az új generáció számára felfrissítettem. A hangsúlyt arra helyezzük, hogy hozzáférést biztosítsunk a nézők számára, és olyan táncművészeti remekműveket mutassunk be, amelyeket korábban talán nem volt alkalmuk látni.

CONCERTO PAS DE DEUX
A Momentum című előadás négy különböző alkotói világot mutat be: Balanchine, MacMillan, Melac és Ratmanszkij munkáit. Milyen dramaturgiai ív mentén épül fel az este, és mi a koreográfiák közös találkozási pontja?
Valamennyi alkotás egy történetet mesél el, amelyet a lépések mögött meghúzódó erőteljes szándék vezérel. Az est az 1940-es években készült művel kezdődik, majd évtizedeket ível át, és végül egy olyan alkotással zárul (Melac művével), amely épp tavaly készült a London City Ballet számára. Lenyűgöző látni, milyen utat járt be a tánc az évtizedek során. Mindegyik koreográfus a zenéből merített inspirációt, ami az estét végigkísérő négy rövid történetben válik nyilvánvalóvá. A műsor könnyen befogadható: ideális a balett szerelmeseinek, ugyanakkor azoknak is, akik most találkoznak először a táncművészettel.
A London City Ballet műsorpolitikájában kiemelt szerepet kap a ritkán látható művek színpadra állítása. A Momentum című esten, George Balanchine Haieff Divertimento című, évtizedekig elveszettnek hitt darabját tűzik műsorra. Miért tartják ezt fontosnak?
A hangsúly mindig az "új" dolgokon van. Természetesen az új alkotások viszik előre a műfajt, ám számomra legalább ilyen fontos, hogy visszatekintsünk a múlt jelentős műveire, amelyek talán feledésbe merültek. Ezeket a darabokat szeretném újra színpadra állítani, és friss élettel megtölteni. Ez lesz az első alkalom, hogy Magyarországon színpadra kerül Balanchine Haieff Divertimentója.

Haieff Divertimento
Alexei Ratmansky személyesen tanította be a Pictures at an Exhibition című balettjét, valamint Deborah Wingert a Haieff Divertimentót? Milyen élmény volt a társulatnak velük dolgozni?
Igen, számomra kiemelten fontos, hogy a balettek eredeti szándékukkal és gondolati hátterükkel együtt öröklődjenek tovább. Deborah személyesen dolgozott együtt George Balanchine-nal számos baletten; az ő betanítása nemcsak a mű átadásáról szólt, hanem arról is, hogy a koreográfus stílusát hitelesen közvetítse a táncosok felé. Alexei rendkívüli elkötelezettséggel vett részt a Pictures at an Exhibition próbafolyamatában a társulattal. Láttam, ahogyan a próbafolyamat során minden egyes táncos művészként fejlődött - nem csupán a lépéseket sajátították el, hanem mélyebb alkotói rétegeket is felfedeztek. A stúdióban mindenkivel személyre szabott módon dolgozik.

Pictures at an Exhibition
Az előadásban hangsúlyos szerepet kap a képzőművészet is, Alekszej Ratmanszkij Pictures at an Exhibition című koreográfiájában Kandinszkij festményei láthatóak. Az alkotásban a festmények illusztrációk, vagy "életre kelnek" és a táncnyelv részeivé válnak?
Ebben a balettben a koreográfia a teljes egység egyik eleme csupán. Olyan összetevő, amely a látvánnyal, a zenével és a jelmezekkel együtt lélegzik, hogy az élmény valóban egységessé és élővé váljon.
Florent Melac eddig elsősorban szólistaként volt ismert, most viszont az ő nevéhez fűződik a SOFT SHORE című koreográfia. Máshogy vezeti, instruálja a táncművészeket egy aktív előadóművész?
Mivel Florent jelenleg rendkívül magas szinten táncol, természetes módon teremt mozgást a saját testén keresztül. Érdekes volt látni, hogyan kapcsolódik ez a mozgás a többiekéhez, és miként inspirálta őt a társulat arra, hogy új irányokba lépjen tovább.

SOFT SHORE
A társulat egy bemutatkozó évad után rögtön világkörüli turnéra indult Ázsiában, Amerikában és Európában. Milyen visszajelzéseket kaptak?
Szívmelengető volt tapasztalni, hogy a közönség a második évadban is visszatért, és egyértelműen jelezte igényét az ilyen, narratívára épülő modern balett iránt. Nagy örömmel mutatjuk be a társulatot Budapesten - most először.
Tompa Diána
Fotók: ASH