Lábujjhegyen - A Napkirály udvarában

Új rovatunkban Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész segítségével tánc-és zenetörténeti kulisszatitkok és rejtélyek nyomába eredünk. Aki további érdekességekre kíváncsi, az tartson velünk október 12-én induló Lábujjhegyen - Zenéről és táncról, párban című előadás-sorozat első alkalmán, melyen visszautazunk a kezdetekhez, hogy tanúi legyünk a balett megszületésének és kialakulásának. 

A Napkirály udvarában

 Tudta-e, hogy a XVII. század Franciaországában, XIV. Lajos udvarában az államférfiak és a politikusok napi több órán keresztül balettoztak, valamint a katonai kiképzésnek is része volt a táncoktatás? 

A fiatal Lajos nagyon szeretett balettozni, de nemcsak ő gyakorolt napi több órán keresztül, hanem ezt megkövetelte a katonáitól is, mert a tánc által erősebbekké, rugalmasabbakká és gyorsabbakká váltak. Az uralkodó a balettmestereket Itáliából hozatta, ahol a commedia dell'arte és a vásári játékok miatt, a ma ismert klasszikus balett előzményei már fellelhetőek voltak. Az olasz mesterek a francia udvarban továbbfejlesztették a műfajt, így XIV. Lajos uralkodása igazi virágkora volt az udvari balettnek, ami az arisztokrácia kedvelt szórakozásává vált. 
A király viszont nemcsak gyakorolni és egymagában balettozni szeretett, hanem közönség előtt fellépni, megmutatni tudását is, ezért fantasztikus táncelőadásokat rendeztek az udvarban, melyeknek természetesen általában ő maga volt a főszereplője. XIV. Lajos egyik kedvenc szerepe Apolló, a Napisten volt, amit több táncelőadásban is megformált, így ragadt rá a Napkirály elnevezés, amiről a mai napig ismerjük őt. 
XIV. Lajos halála után a tánc kezdett kimozdulni a királyi udvarból. Hamarosan megalakult a Párizsi Opera, így egyre inkább színházivá vált a műfaj. Az udvari balett fénykora, amelynek igazi ragyogó csillaga volt Lajos, a végéhez közeledett.

Szöveg: Megyeri Léna
Szerkesztette: Tompa Diána

Festmény: XIV. Lajos Apolló szerepében (forrás: Bibliotheque National de France)