A Susanna Leinonen Company előadásait karakteres mozgásnyelv jellemzi, valamint hangsúlyos a hang-, videó-, világítás- és jelmeztervezésre is. Hogyan tudná megfogalmazni a saját alkotói formanyelvét?
A rám jellemző mozgásnyelvet a klasszikus balett és a kortárs technikák ötvözésével alakítottam ki. Műveimnek jellegzetes vonása a szélsőséges mozgástartomány, a részletgazdag mozgás és a mozgásdinamikai variációk. A célom olyan komplex darabok színpadra állítása, amelyek nagy beleélést kínálnak, és erőteljes érzelmi hatást váltanak ki a nézőből.
Mit üzen az előadás?
Egyenlőség tekintetében világszerte nagyon változatos a kép. Számos társadalomban még mindig megoldatlan a nemek közötti bérszakadék, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, és az, hogy a nők nem vehetnek részt a döntéshozatalban. Történtek ugyan előrelépések, de a törvényhozásban, az oktatásban és a kulturális kezdeményezések keretében is folyamatosan törekedni kell az egyenlőség megvalósítására.
Mit gondol, milyen elvárásoknak kell megfelelnie napjainkban a nőknek? És milyen a modern nő ön szerint?
Manapság a kulturális, társadalmi és egyéni tényezőktől függően nagyon eltérőek lehetnek a nőkkel szembeni elvárások. Akadnak azonban olyan elvárások, amelyek általánosnak tekinthetők. Ilyen az, hogy a nő tartson egyensúlyt a munkája és a magánélete között, ügyeljen a kinézetére, legyen gondoskodó és empatikus, ezenkívül az élet több területén is tudjon sikereket elérni. A modern nő jó tulajdonságok és képességek egész sorával rendelkezik, hiszen napjainkban a nők rendkívül sokoldalúak.
A darabbal a világ számos pontján felléptek. Mit tapasztalt, megosztó előadás? Milyen fogadtatása volt?
A közönség mindenütt hatalmas érdeklődéssel és lelkesedéssel fogadta a darabot. Sok méltatást kapott a bátor témaválasztásért, és azért, hogy provokatív jellege dacára nem hangsúlyoz túl, nem erőltet rá senkire egy adott üzenetet, hanem teret hagy a befogadó értelmezésének.
T. D.