Senki ne adja fel az álmait

Égi és földi szerelem - vagy egyszerűen csak két fiatal találkozása. Vörösmarty Mihály klasszikus költeménye ezúttal új nyelven, Nemes Zsófia egyszerre érzékeny és humoros koreográfiáján keresztül, új környezetben kel életre. Az előadás rendezőjét és koreográfusát kérdeztük.

Nem először nyúlsz irodalmi szöveghez, korábban a Nemzeti Táncszínházban mutattad be Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének táncszínházi adaptációját. Mi ragadott meg Vörösmarty Mihály klasszikus művében, a Csongor és Tündében?

Régóta foglalkoztat a Csongor és Tünde, hiszen látszólag egy könnyed szerelmes történet, de ha jobban megvizsgáljuk, meglátjuk, hogy ennél jóval több. Nem az a célom, hogy egy archaizált előadást hozzak létre, sokkal inkább az érdekelt rendezőként, hogy hogyan lehet ezt a történetet maivá tenni. Miután a tánc nyelvén szólal meg a dráma, így szükséges volt lecsupaszítani és a műnek a vázát megtalálni. A színpadon a kiemelkedően fontos jeleneteket és szimbolikákat fogjuk megjelentetni, ezzel megteremtve az előadás sajátos világát. Remélem a nézőknek egy érdekes és izgalmas utazás lesz a PR-Evolution Dance Company előadásában a Csongor és Tünde. 

Vörösmarty Mihály drámai költeménye két világszinten játszódik: a földi és az égi világban. Ennek a kettősségét, a játékát megtartod az előadásban?  

Törekszünk ennek a megőrzésére, de miután a történetet egy ifjúsági környezetbe, egy iskolai szituációba helyeztük át, így inkább a képzelet és a realitás világa fog találkozni. Számomra, ami igazán izgalmas Vörösmarty Mihály művében, hogy mind a két főhősnek megvan a saját próbája. A hármas út Csongor próbatétele, ami a földi síkon mozog, így megfeleltethető a mai világ kihívásainak, míg Tünde a saját próbáján a hallhatatlanság helyett, a szerelmet választja. 

A Vesztegzár című előadásban Szilágyi Csenge, egy prózai színész is közreműködött. A Csongor és Tünde szövege tömény költészet, például a sokat idézett, filozofikus tartalmú Éj monológja. Hallhatóak lesznek szövegrészletek? 

Az előadás dramaturgjával dolgozunk azon, hogy valamilyen formában megjelenjenek majd szövegbetétek is, hiszen rengeteg csodálatos nyelvi bravúr, humor van benne, ami meghatározza a dráma világát, és ezekből szívesen megtartanék néhányat, de a Vesztegzárral ellentétben, most színésszel nem dolgozunk együtt. 

Milyen a darab látványvilága? 

Az előadás egy modern környezetben játszódik, de miután a Nemzeti Táncszínház Kistermében mutatjuk be, ezért kevesebb díszletelemet fogunk használni, sokkal inkább a vetítésekkel és a jelmezzel idézzük ezt meg. Célunk vizuálisan is az, hogy egy varázslatos környezetet teremtsünk. 

Szerinted mit mondd a ma emberének egy közel 200 éve íródott klasszikus? Milyen üzenetet hordoz a Csongor és Tünde című előadás?

Az előadással azt szeretném üzenni mindenkinek, hogy senki ne adja fel az álmait, a szerelem és a boldogság a Földön is megvalósulhat.

T. D.